Bp. NM konferencia, ELTE, 2007 nov. 22
Karàdy Viktror
Elözetes megjegyzések :
- egy komplex téma nyelvészeti, politologiai, szociologiai és történelmi relevanciàval és összefüggésekkel
o kutatàsàhoz (örömmel làtom) itt helytörténészek és földrajzosok is csatlakoztak
- a nyelvészi munkàk mellett igen elhanyagolt téma, csak néhàny tanulmàny született e téren a Kozma Istvànnal irt könyvünkig
o most viszont ez a konferencia több eredeti kutatàst làtszik mozgositani mint az àltalam ismert legtöbb klasszikus pluridiszciplinàris témakör
§ ez tehàt egy uj kezdet jele
§ ezért is gratulàlni kell a szervezöknek
- emlékeztetnék azonban arra, milyen lelkesedéssel fogadta annak idején Vörös Kàroly, a honi modern tàrsadalomtörténet (sajnos csakvolt) nagy öregje a téma ötletét, mikor ezt az 1990-es évek elején elöhoztam neki
- végül hadd emlitsem meg azt, hogy a névnemzetisési vagy névszépitési mozgalomnak szàmos külhoni pàrhuzama van – erre ugy làtom itt nem lesz utalàs (hacsak Fàbiàn Zsuzsa olasz vonatkozàsaiban nem…)
o részben a többnemzetiségü s kései nemzetàllamokban, mint a Balti àllamok, Finnorszàg,
o de ott is, ahol hirtelen imperiumvàltàs a nemzetiségek helyzetét àtrendezte (pl. 1918 utàn Erdélyben vagy a Vajdasàgban)
o de valamelyest a nagy nemzetàllamokban is (Franciaorszàg, Németorszàg), bàr itt màs, kevésbé kényszeres viszonyok között
A NM ugyanis nàlunk erösen a sajàtos helyi nemzetiségi eröviszonyokhoz kötödött s részleteiben a tàrsadalmi tér szegleteiben s rétegeiben ennek lenyomatàt lehet a mozgalom sajàtossàgain tettenérni : innen Kozmàval irt könyvünk alcime is
- nàlunk a NM mozgalom elsösorban kifejezetten a nemzetàllam-épités àltal elöidézett valosàgos kényszer-helyzet szülöttje, ennek föbb adottsàgai :
o nemzetàllam-épitö elit kisebbségi helyzete a népességben
§ s ezen belül a vàrosi szabadpolgàrsàgban
§ de abszolut többsége az uralkodo nemesi elitben (ha màr az arisztokràciàban kevésbé is)
o sajàtos felekezeti megosztottsàg (nincs többségi egyhàz !) s ez a nemzetépitést hàtràltathatta, mert felerösitette az elitek ideologiai megosztottsàgàt – mint nàlunk is a 19. sz. végi Kulturkampf
· egyedülàllo helyzet Europàban s talàn az egész vilàgon is…
- a kényszerhelyzetre adott vàlasz erösen megosztotta a megosztott népességet
o a magyar nemzeteszme igenlöi és érdekeltjei valamint ellenlàbasai között
o a pozitiv vàlasz a hatalmi erö- és érdekviszonyok tükre volt, melynek sommàzatàt könnyü leirni : zsidok, németek és szlovàkok jorésze vàltozo modon de asszimilàns, a többi nemzetiség inkàbb nem…
o A hatalmi viszonyokra lehetséges reakciokat az ‘asszimilàcios tàrsadalmi szerzödés’ virtuàlis cikkelyeire adott vàlasz foglalte össze
§ A pozitiv vàlasz egyrészt a magyar uralkodo osztàly hegemoniàjànak elfogadàsàn, màsrészt az abban valo (valodi vagy szimbolikus) részesedésen nyugodott
§ a program fontos eleme a tàrsadalmi tér szimbolikus nemzetiesitése, elmagyarositàsa volt
· ezt fejezte ki a nyelvi magyarosodàs (legalàbb a kétnyelvüség formàjàban)
· e programban foglaltatott a szimbolikus magyarositàsa a nyilvànos térben megjelenö intézményeknek (iskola, szinhàz, muzeum), tàrgyaknak, a történelmi emlékezetnek, történelmi hösöknek
· s a személyeknek, legalàbbis ami a személynév hasznàlatban megnyilvànulo nyilvànos önbemutatàst illette
o nem szabad elfelejteni, hogy a csalàdnév-magyarositàsi mozgalom s az erre vonatkozo politika az utoneveket is érintette ! Csak erre még kevesebb történelmi tanulmàny van, tudtommal
o a ‘Bànffy-terror’ alatt pl. a nemzetiségi utonevü besorolt katonàkat önkényesen magyar névvel regisztràltàk a hadseregben (akàrcsak a nem magyar helységeket)…
- Az elöbbiekböl fakad a NM idöbelisége és elterjedése a tàrsadalmi térben, amennyiben a mozgalom a nemzetàllam-épités hozta Polànyi Kàroly értelmében vett ‘nagy àtalakulàs’ vagy tàrsadalmi àtrendezödés részét képezte, mely értelemszerüen a reformkorral kezdödött – amikor a független, modern, nyugati tipusu magyar nemzetàllam programja kidolgozàst nyert
o Ezt hivtàk asszimilàcionak, mely elvben a tàrsadalom majd 2/3-os többségét érintette
o Az nominàlis asszimilàcionak azonban egy sor igencsak csoport-sajàtosan érvényesülö tàrsadalmi funkcioja volt :
o
§ A nemzetàllami elkötelezettség kinyilvànitàsa àltalàban (hüség, magyar nemzeti érzelem, ‘magyarkodàs’)
· tipikusan a nemzeti mozgositàs nagy konjunkturàiban, 1848, 1867 utàn, 1896 utàn
· egyfajta politikai hüségnyilatkozattal ért ez fel !
· egyben együttjàrt a ‘magyarnak lenni akaràs’ magas érzelmi höfoku vagy töltetü demonstràlàsàval
o és az ezzel jàro Magyar identitàs-élménnyel
o ez sokakban (föképp a zsidoknàl) a befogadottsàg illuziojàval és lelkesitö élményével is együtt jàrt
§ A hatalmi elit elvàràsainak valo érdekelt vagy kényszerü megfelelés (konformizmus)
· Ez nemegyszer – pl. a millennium éveiben, 1933 söt 1945 utàn àllami utasitàsra is történt
o Pl. az 1945 utàn hatalmi poziciohoz juto zsido pàrtvezérek mind magyarositottak (a svàbok kevésbé : l. Münnich…)
· Különösen érintette értelemszerüen az àllam alkalmazottjait, illetve az àllamtol függö, vele érdekegyességben àllo csoportokat
· és persze közöttük a leggyengébbeket – a kishivatalnokokat, közületi munkàsokat, illetve a hatosàgokkal valo joviszonyban leginkàbb érdekelteket : pl a zsido nagypolgàrok nemesitett részlegét
o 122 magyar nevü (köztük 40 –ys) a 280 nemesitett Magyar-zsido csalàdbol (de csak 50 kitért !)
o bezzeg Wenckheim bàro, mint belügyminiszter 1867 utàn, nem gondolt erre, vagy a kettös nevet sajàt alàiràsu rendeletben betilto Keresztes-Fischer belügyminiszter…
· a szolgàltato értelmiségben s a Magyar uri osztàllyal kliensi viszonyban àllo polgàrsàgban (pl. a közületeket, egyhàzakat, vàrosokat kiszolgàlo zsido ügyvédeknél s màs szabadfoglal-kozàsuaknàl) gazdasàgi érdek is füzödött az ilyen konformizmushoz
o a kevésbé konformista szolgàltatokkal valo konkurrenciaharc egy tényezöjeként
§ modernizàcio a nemzeti univerzalizmus égisze alatt : az alklturàlis partikularizmus felszàmolàsa
· ez föképp modernizàlodo zsidokat érinthetett, akiknek alkulturàjàban mindenfajta (nyelvi, névre vonatkozo, vallàsi) hagyomànyörzés a zsido archaizmus, tradicionalizmus jelzése volt
o a magyar nevü zsido egyben ‘modern zsido’ identitàst is felvett
o kifejezett ez egyfajta vilàgosiasodàst is, hiszen a kulturàlis hagyomànybontàs a szekularizàcioval együtt jàrt, s mint ilyen, modern magatartàs volt
§ ugyanennek volt egy individualizàcios összetevöje, amelyben szintén modern magatartàs huzodott meg (akàrcsak a személyes pàrvàlasztàs, a vàlàs, a vallàsvàltàs, a felekezetnélküliség vagy a vàrosiasodàs mögött is !)
· az örökölt (s a zsidokra gyakran ràeröszakolt, hatalmi szoval oktrojàlt) csalàdnév elutasitàsa s személyes vàlasztàson alapulo csalàdnév szerzése
· egyfajta szimbolikus személyesitett ujrakezdése a csalàdi geneologiànak
-
§ stigma-kezelés, stigma-kivédés vagy csökkentés (Ez is rokon a többi asszimilàcios gesztussal : zsidoknàl vegyeshàzassàg, vàlasztékos magyar nyelvhasznàlat, vallàsvàltàs, keresztény lakokörnyezet – Rozsadomb -, stb.)
· szintén a végig tàrsadalmilag széles körben stigmatizàlt zsidosàgot érintette elsösorban
· de nem csak : az allogén identitàstol valo menekülés màs nemzetiségi csoportoknàl is elöfordult, különösen egyest sajàtos veszélyhelyzetet hozo történelmi konjunkturàkban
o pl; németeknél 1945 utàn, vagy szerbeknél az 1948-ban kibontakozo jugoszlàv ellenes politikai hisztéria idején
o ilyenek voltak az 1939-1944 közötti svàb hüségmozgalomban néha elöfordulo nàciellenes névmagyarositàsok is
o mindezeknél a NM egyfajta felszabadulàs-élménnyel jàrt !
§ ez, érthetöen, annàl erösebb volt, minél sulyosabb a stigma (pl. a zsidosàgban)
§ a szakmai-tàrsadalmi mobilitàst kisérö s ezt részben demonstràlo szimbolikus stàtusz-mobilitàs a magyar uralkodo osztàly eröterében
· ez minden résztvevönél szerepet jàtszott, különösen azoknàl, akiknek szakmai érvényesülésében a helyi dzsentri körökkel valo joviszony, a hozzàjuk valo hasonulàs, ezek kivànatos viselkedési modellként valo értékelése fontos volt
o a zsido s màs nemzetiségi hàtterü értelmiséginek éppugy mint az 50 hold feletti tirpàk vagy svàb paraszt-polgàrnak (l; Herczeg Ferenc)
o az ‘ur’ szerep és az ‘urak’ szimbolikàja elsösorban Magyar volt, hiszen az ‘urak’ (nevezetesen a nemesség) többsége is az volt
§ innen eredeztethetö a nemesi hangzàsu vàlasztott nevek kultusza : az –is neveket késöbb lehetett remélni y-ssà vàltoztatni !
· ez, tudjuk, elsösorban a keresztény NM érintette, hiszen ök könnyebben hitelesittethették alkalom adtàn (pl egy y-s vagy th-s néviràssal) a nemesi eredet fikciojàt, mint a zsidokként szàmontartottak
· mindenesetre érdemes lenne külön megvizsgàlni egyes mobilis s az uri osztàlyba betagozodo, esetleg hivatalosan is oda csatolt alcsoportokat
o pl.az allogén hàtterü közhivatalnokokat, virilistàkat, biràkat, tanàrokat
o szemben pl. a papokkal vagy paptanàrokkal akiket esetenként nemzetiségi hiveik vagy hierarchiàjuk eltàntoritott a NM-tol…
§ a nemzetiségi egyhàzközségek ezen a téren is inkàbb hagyomànyörzöknek bizonyultak
§ feltünö pl; e téren a görög katolikusok és ortodoxok közötti eltérés
-
§ végül nem szabad lebecsülni a NM tàrsadalmi-esztétikai funkcioit
· a NM gyakran konkrét ‘névcsinositàst’ is jelentett (föképp a nem ritka magyar nevek vàltoztatàsànàl) vagy ‘elönyösebb’ nevek felvételét
· különösen abban a ‘magyarkodo’ esztétikai erötérben, amelyben a névideàl a lehetöleg nemesi hangzàsu, régiesitett, kettös hangzokat (tt, eö, gh, th, stb.) tartalmazo vagy legalàbb y-os ‘szép magyar név’ volt
Mindezek utàn nincs màs hàtra mint annak fontossàgànak és kutatàstechnikai érdekességének a kiemelése, hogy az asszimilàcios és a tàrsadalmi mobilitàssal összefüggö jelenségeket helyileg, régiokként és össztàrsadalmilag pàrhuzamosan vizsgàljuk:
- ilyenek a nyelvi magyarosodàs, a vegyeshàzassàg, a lakohelyvàlasztàs, a vàrosiasodàs, (esetenként) a vallàsvàltàs, a lakàs berendezése, az étkezési szokàsok, az öltözködés (ami a nyilvànos önbemutatàsnak egy màsik fontos objektivàcioja)
- Nem felejtve el azt, hogy mindezeknek az adott tàrsadalmi eröviszonyok között igencsak hasonlo szimbolikus tartalma s funkcioja lehet