Bp. NM konferencia, ELTE, 2007 nov. 22

Karàdy Viktror

 

A névmagyarositàsok tàrsadalomtörténeti összefüggései

 

Elözetes megjegyzések :

 

-          egy komplex téma nyelvészeti, politologiai, szociologiai és történelmi relevanciàval és összefüggésekkel

o       kutatàsàhoz (örömmel làtom) itt helytörténészek és földrajzosok is csatlakoztak

 

-          a nyelvészi munkàk mellett igen elhanyagolt téma, csak néhàny tanulmàny született e téren a Kozma Istvànnal irt könyvünkig

o       most viszont ez a konferencia több eredeti kutatàst làtszik mozgositani mint az àltalam ismert legtöbb klasszikus pluridiszciplinàris témakör

§         ez tehàt egy uj kezdet jele

§         ezért is gratulàlni kell a szervezöknek

 

-          emlékeztetnék azonban arra, milyen lelkesedéssel fogadta annak idején Vörös Kàroly, a honi modern tàrsadalomtörténet (sajnos csakvolt) nagy öregje a téma ötletét, mikor ezt az 1990-es évek elején elöhoztam neki

 

-          végül hadd emlitsem meg azt, hogy a névnemzetisési vagy névszépitési mozgalomnak szàmos külhoni pàrhuzama van – erre ugy làtom itt nem lesz utalàs (hacsak Fàbiàn Zsuzsa olasz vonatkozàsaiban nem…)

o       részben a többnemzetiségü s kései nemzetàllamokban, mint a Balti àllamok, Finnorszàg,

o       de ott is, ahol hirtelen imperiumvàltàs a nemzetiségek helyzetét àtrendezte (pl. 1918 utàn Erdélyben vagy a Vajdasàgban)

o       de valamelyest a nagy nemzetàllamokban is (Franciaorszàg, Németorszàg), bàr itt màs, kevésbé kényszeres viszonyok között

 

A NM ugyanis nàlunk erösen a sajàtos helyi nemzetiségi eröviszonyokhoz kötödött s részleteiben a tàrsadalmi tér szegleteiben s rétegeiben ennek lenyomatàt lehet a mozgalom sajàtossàgain tettenérni : innen Kozmàval irt könyvünk alcime is

 

-          nàlunk a NM mozgalom elsösorban kifejezetten a nemzetàllam-épités àltal elöidézett valosàgos kényszer-helyzet szülöttje, ennek föbb adottsàgai :

o       nemzetàllam-épitö elit kisebbségi helyzete a népességben

§         s ezen belül a vàrosi szabadpolgàrsàgban

§         de abszolut többsége az uralkodo nemesi elitben (ha màr az arisztokràciàban kevésbé is)

o        sajàtos felekezeti megosztottsàg (nincs többségi egyhàz !) s ez a nemzetépitést hàtràltathatta, mert felerösitette az elitek ideologiai megosztottsàgàt – mint nàlunk is a 19. sz. végi Kulturkampf            

·         egyedülàllo helyzet Europàban s talàn az egész vilàgon is…

 

-          a kényszerhelyzetre adott vàlasz erösen megosztotta a megosztott népességet

o       a magyar nemzeteszme igenlöi és érdekeltjei valamint ellenlàbasai között

o       a pozitiv vàlasz a hatalmi erö- és érdekviszonyok tükre volt, melynek sommàzatàt könnyü leirni : zsidok, németek és szlovàkok jorésze vàltozo modon de asszimilàns, a többi nemzetiség inkàbb nem…

 

o       A hatalmi viszonyokra lehetséges reakciokat az ‘asszimilàcios tàrsadalmi szerzödés’ virtuàlis cikkelyeire adott vàlasz foglalte össze

§         A pozitiv vàlasz egyrészt a magyar uralkodo osztàly hegemoniàjànak elfogadàsàn, màsrészt az abban valo (valodi vagy szimbolikus) részesedésen nyugodott

§         a program fontos eleme a tàrsadalmi tér szimbolikus nemzetiesitése, elmagyarositàsa volt

·         ezt fejezte ki a nyelvi magyarosodàs (legalàbb a kétnyelvüség formàjàban)

·         e programban foglaltatott a szimbolikus magyarositàsa a nyilvànos térben megjelenö intézményeknek (iskola, szinhàz, muzeum), tàrgyaknak, a történelmi emlékezetnek, történelmi hösöknek

·         s a személyeknek, legalàbbis ami a személynév hasznàlatban megnyilvànulo nyilvànos önbemutatàst illette

o       nem szabad elfelejteni, hogy a csalàdnév-magyarositàsi mozgalom s az erre vonatkozo politika az utoneveket is érintette ! Csak erre még kevesebb történelmi tanulmàny van, tudtommal

o       a ‘Bànffy-terror’ alatt pl. a nemzetiségi utonevü besorolt katonàkat önkényesen magyar névvel regisztràltàk a hadseregben (akàrcsak a nem magyar helységeket)…

 

-          Az elöbbiekböl fakad a NM idöbelisége és elterjedése a tàrsadalmi térben, amennyiben a mozgalom a nemzetàllam-épités hozta Polànyi Kàroly értelmében vett ‘nagy àtalakulàs’ vagy tàrsadalmi àtrendezödés részét képezte, mely értelemszerüen a reformkorral kezdödött – amikor a független, modern, nyugati tipusu magyar nemzetàllam programja kidolgozàst nyert

o       Ezt hivtàk asszimilàcionak, mely elvben a tàrsadalom majd 2/3-os többségét érintette

o       Az nominàlis asszimilàcionak azonban egy sor igencsak csoport-sajàtosan érvényesülö tàrsadalmi funkcioja volt :

o        

§         A nemzetàllami elkötelezettség kinyilvànitàsa àltalàban (hüség, magyar nemzeti érzelem, ‘magyarkodàs’)

·         tipikusan a nemzeti mozgositàs nagy konjunkturàiban, 1848, 1867 utàn, 1896 utàn

·         egyfajta politikai hüségnyilatkozattal ért ez fel !

·         egyben együttjàrt a ‘magyarnak lenni akaràs’ magas érzelmi höfoku vagy töltetü demonstràlàsàval

o       és az ezzel jàro Magyar identitàs-élménnyel

o       ez sokakban (föképp a zsidoknàl) a befogadottsàg illuziojàval és lelkesitö élményével is együtt jàrt

 

§         A hatalmi elit elvàràsainak valo érdekelt vagy kényszerü megfelelés (konformizmus)

·         Ez nemegyszer – pl. a millennium éveiben, 1933 söt 1945 utàn àllami utasitàsra is történt

o       Pl. az 1945 utàn hatalmi poziciohoz juto zsido pàrtvezérek mind magyarositottak (a svàbok kevésbé : l. Münnich…)

·         Különösen érintette értelemszerüen az àllam alkalmazottjait, illetve az àllamtol függö, vele érdekegyességben àllo csoportokat

·         és persze közöttük a leggyengébbeket – a kishivatalnokokat, közületi munkàsokat, illetve a hatosàgokkal valo joviszonyban leginkàbb érdekelteket : pl a zsido nagypolgàrok nemesitett részlegét

o       122 magyar nevü (köztük 40 –ys) a 280 nemesitett Magyar-zsido csalàdbol (de csak 50 kitért !)

o       bezzeg Wenckheim bàro, mint belügyminiszter 1867 utàn, nem gondolt erre, vagy a kettös nevet sajàt alàiràsu rendeletben betilto Keresztes-Fischer belügyminiszter…

·         a szolgàltato értelmiségben s a Magyar uri osztàllyal kliensi viszonyban àllo polgàrsàgban (pl. a közületeket, egyhàzakat, vàrosokat kiszolgàlo zsido ügyvédeknél s màs szabadfoglal-kozàsuaknàl) gazdasàgi érdek is füzödött az ilyen konformizmushoz

o       a kevésbé konformista szolgàltatokkal valo konkurrenciaharc egy tényezöjeként

 

§         modernizàcio a nemzeti univerzalizmus égisze alatt : az alklturàlis partikularizmus felszàmolàsa

·         ez föképp modernizàlodo zsidokat érinthetett, akiknek alkulturàjàban mindenfajta (nyelvi, névre vonatkozo, vallàsi) hagyomànyörzés a zsido archaizmus, tradicionalizmus jelzése volt

o       a magyar nevü zsido egyben ‘modern zsido’ identitàst is felvett

o       kifejezett ez egyfajta vilàgosiasodàst is, hiszen a kulturàlis hagyomànybontàs a szekularizàcioval együtt jàrt, s mint ilyen, modern magatartàs volt

 

§         ugyanennek volt egy individualizàcios összetevöje, amelyben szintén modern magatartàs huzodott meg (akàrcsak a személyes pàrvàlasztàs, a vàlàs, a vallàsvàltàs, a felekezetnélküliség vagy a vàrosiasodàs mögött is !)

·         az örökölt (s a zsidokra gyakran ràeröszakolt, hatalmi szoval oktrojàlt) csalàdnév elutasitàsa s személyes vàlasztàson alapulo csalàdnév szerzése

·         egyfajta szimbolikus személyesitett ujrakezdése a csalàdi geneologiànak

-           

§         stigma-kezelés, stigma-kivédés vagy csökkentés (Ez is rokon a többi asszimilàcios gesztussal : zsidoknàl vegyeshàzassàg, vàlasztékos magyar nyelvhasznàlat, vallàsvàltàs, keresztény lakokörnyezet – Rozsadomb -, stb.)

·         szintén a végig tàrsadalmilag széles körben stigmatizàlt zsidosàgot érintette elsösorban

·         de nem csak :  az allogén identitàstol valo menekülés màs nemzetiségi csoportoknàl is elöfordult, különösen egyest sajàtos veszélyhelyzetet hozo történelmi konjunkturàkban

o       pl; németeknél 1945 utàn, vagy szerbeknél az 1948-ban kibontakozo jugoszlàv ellenes politikai hisztéria idején 

o       ilyenek voltak az 1939-1944 közötti svàb hüségmozgalomban néha elöfordulo nàciellenes névmagyarositàsok is

o       mindezeknél a NM egyfajta felszabadulàs-élménnyel jàrt !

§         ez, érthetöen, annàl erösebb volt, minél sulyosabb a stigma (pl. a zsidosàgban)

 

§         a szakmai-tàrsadalmi mobilitàst kisérö s ezt részben demonstràlo szimbolikus stàtusz-mobilitàs a magyar uralkodo osztàly eröterében

·         ez minden résztvevönél szerepet jàtszott, különösen azoknàl, akiknek szakmai érvényesülésében a helyi dzsentri körökkel valo joviszony, a hozzàjuk valo hasonulàs, ezek kivànatos viselkedési modellként valo értékelése fontos volt

o       a zsido s màs nemzetiségi hàtterü értelmiséginek éppugy mint az 50 hold feletti tirpàk vagy svàb paraszt-polgàrnak (l; Herczeg Ferenc)

o       az ‘ur’ szerep és az ‘urak’ szimbolikàja elsösorban Magyar volt, hiszen az ‘urak’ (nevezetesen a nemesség) többsége is az volt

§         innen eredeztethetö a nemesi hangzàsu vàlasztott nevek kultusza : az –is neveket késöbb lehetett remélni y-ssà vàltoztatni !

·         ez, tudjuk, elsösorban a keresztény NM érintette, hiszen ök könnyebben hitelesittethették alkalom adtàn (pl egy y-s vagy th-s néviràssal) a nemesi eredet fikciojàt, mint a zsidokként szàmontartottak

·         mindenesetre érdemes lenne külön megvizsgàlni egyes mobilis s az uri osztàlyba betagozodo, esetleg hivatalosan is oda csatolt alcsoportokat

o       pl.az allogén hàtterü közhivatalnokokat, virilistàkat, biràkat, tanàrokat

o       szemben pl. a papokkal vagy paptanàrokkal akiket esetenként nemzetiségi hiveik vagy hierarchiàjuk eltàntoritott a NM-tol…

§         a nemzetiségi egyhàzközségek ezen a téren is inkàbb hagyomànyörzöknek bizonyultak

§         feltünö pl; e téren a görög katolikusok és ortodoxok közötti eltérés

-           

§         végül nem szabad lebecsülni a NM tàrsadalmi-esztétikai funkcioit

·         a NM gyakran konkrét ‘névcsinositàst’ is jelentett (föképp a nem ritka magyar nevek vàltoztatàsànàl) vagy ‘elönyösebb’ nevek felvételét

·         különösen abban a ‘magyarkodo’ esztétikai erötérben, amelyben a névideàl a lehetöleg nemesi hangzàsu, régiesitett, kettös hangzokat (tt, eö, gh, th, stb.) tartalmazo vagy legalàbb y-os ‘szép magyar név’ volt

 

Mindezek utàn nincs màs hàtra mint annak fontossàgànak és kutatàstechnikai érdekességének a kiemelése, hogy az asszimilàcios és a tàrsadalmi mobilitàssal összefüggö jelenségeket helyileg, régiokként és össztàrsadalmilag pàrhuzamosan vizsgàljuk:

-          ilyenek a nyelvi magyarosodàs, a vegyeshàzassàg, a lakohelyvàlasztàs, a vàrosiasodàs, (esetenként) a vallàsvàltàs, a lakàs berendezése, az étkezési szokàsok, az öltözködés (ami a nyilvànos önbemutatàsnak egy màsik fontos objektivàcioja)

-          Nem felejtve el azt, hogy mindezeknek az adott tàrsadalmi eröviszonyok között igencsak hasonlo szimbolikus tartalma s funkcioja lehet